Túl az Óperencián

A gyakori frissítés még mindig nem az erősségem, de a heti egyet legalább tartom :D

Szóval az elmúlt napok eseményei:
Már két átszállós, egyedül buszozást is túléltem a belvárosba - hát itt is vannak fura népek, nem csak a pesti 7-es buszon... A járatok viszonylag össze vannak hangolva, de kb. olyan sűrűn járnak, mint Csajágaröcsögén vasárnap délután (igaz, én is este közlekedtem) - cserébe egy jegy 3 órán keresztül érvényes, és arra száll fel vele az ember, amire akar.

Voltunk megint túrázni a Forest Parkban, ami szerintem változatlanul nem egy park, hanem egy komplett erdő a város szélén - kb 10km-es túrát tettünk meg 1,5 óra alatt. Orsi, remélem kiszámoltad, h ez milyen tempót jelent ;)
A másik túra a Savuie Island-en volt - ami tényleg egy sziget a Willamette és a Columbia folyók mentén. Egy szép, hosszú, lapos sziget, közigazgatásilag még Portlandhez tartozik, de mintha több száz kilométerre lenne. Főleg farmok vannak rajta, de azt hiszem a nagy része lakatlan - cserébe gazdag állatvilággal (főleg vízimadarakkal): láttunk egy rakat kacsát, vadludat, mindenféle gémeket, meg darvakat. Ez a túra inkább sík volt, összesen kb. 14 km hosszú, a végén egy elhagyatott világítótoronnyal:

a St. Helens vulkán kicsit közelebbről


Mount St. Helens

Arl - ragyogó napsütés, kb. 15 fok

az ex-világítótorony

Mount Hood a távolban


kb. így néz ki a Sauvie sziget

A baseball ugye itt nemzeti sport, viszont csak nyáron játsszák - számomra érthetetlen módon nincs fedettpályás verzió (talán mert akkor nem tud hova repülni a labda?!?). Szóval télen annyit tehet az ember, hogy fedett pályán egy adogatógép labdáit ütögetve gyakorol.
Nahh, meglepetésszerűen pénteken én is be lettem pakolva egy ilyen ketrecbe.. Többféle sebességű adogatóketrec van - én a leglassúbb 45 mérföld/órás (kb 65-70 km/h) verziót választottam - jelzem mellettem a 14 éves kiscsajok a 80mph-ban ütögettek (bár lehet h ők valami extraligások voltak).. Szóval a dolog ott kezdődött, h Arlo a kezembe adott egy suhángot, h ez az ütő.. szerencsére nem voltak sokan.. Viszont lehet, hogy titkos őstehetség vagyok- ugyanis 2 körben (körönként 20 "pitch" - azaz dobás) kb a felét eltaláltam, 2-3-at ráadásul korrekten vissza is ütöttem.. Szóval vannak itt még perspektívák..


Ez csak emlékeztető - még 2008-ból (most nézem, hogy ösztönösen jó helyre álltam, hahhh)

A kulturális vonalon:
Épp most zajlik a városban a Nemzetközi Filmfesztivál, aminek örömére két magyar filmet is játszottak a résztvevő mozik. Az egyik 'A vizsga' egy '56-os film (Kulka, Hámori Gabi) - a megfigyelő ügynökök megfigyelésének megfigyeléséről szól, asszem 2010-es, viszont ha jól rémlik otthon Indavideón is meg lehet nézni - nekem amúgy tetszett. (http://film.indavideo.hu/video/f_a_vizsga).
A másik egy Fliegauf Bence film, a pár évvel ezelőtti cigánygyilkosságok egyfajta feldolgozása 'Csak a szél' címen. Nekem ez nem annyira tetszett - pontosabban a vége nem... De megnézni ezt is érdemes, érdekes film.
Egyszóval vicces volt idekint 'szélesvásznon hallani' magyar szót..

A szombat esti igazi portlandi unikum az ún. Chariotwars volt.. Ez gyakorlatilag egy engedély nélkül szerveződő, évi egyszeri punk-biciklis összejövetel (a város ugye híresen környezetbarát, és rengeteg a biciklis), ahol néhány vállalkozó harcba száll a kupáért, és egymást jól elagyabugyálva megküzdenek egymással. Ehhez mindenki jól felspécizett biciklivel érkezik, a 'fegyverek' fültisztító pálcikához hasonló puha végű buzogányok, tojások, hasonlók, meg persze vannak bírók is, a verseny tisztaságának megőrzése érdekében.. Közben szól a zene, és egy jó adag szintén biciklis nézelődő verődik össze - a helyszín maga az utolsó pillanatban derül ki, titkos csatornákon. Bár az esemény illegálisan szerveződik, a rendőrség nem sokat törődik vele - most is többször elhajtottak a helyszín mellett, de különösebben nem foglalkoztak az egésszel..