Monday, September 15, 2014

Macskákok

Ez most csak egy rövidebb bejegyzés lesz - de mivel többen hiányolták a múltévben már emlegetett házitigrist, ezért most ő lesz a nap (este) fénypontja. 
Szóval van 1 darab fekete házijószágunk, aki viszonylag kalandos életet tudhat maga mögött. Kb. a 10. évét tapossa (hogy hanyadik macskaéletében, azt nem tudom), eredetileg Arlo macskája volt, valahonnan a nyakába szakadt azt hiszem még Montana-ban, amikor még szerintem magáról sem feltétlen tudott 100%-ban gondoskodni (azért ki nem így volt ezzel a 20-as évei elején).
Szóval nevezett fekete cica (+ fehér csokornyakkendő, hónaljpamacsok meg fehér pocak) először nála volt, vele együtt érkezett Portlandbe is - majd amikor Arlo először készült Magyarországra 6 hónapra, jobb megoldás híván Peeve-et a menhelyre kerülés veszélye fenyegette.
Itt került képbe Chester (Arlo barátja/jelenlegi lakótárs), aki értesülve hősünk feje felett lebegő fekete felhőkről, vállalta, hogy magához veszi. Azóta is boldogan élnek együtt - laktak Portlandben, Hawaii-n meg egy pár másik helyen - most pedig szerencsére velünk. 
Amúgy a kalandos élete során Peeve pár érdekes tulajdonságra tett szert:
  • nem szeret nagyon ölben lenni/felugrani, de mindig követi az embert/társaságot, mindig együtt 'lóg' az emberrel, a hangzavartól függetlenül
  • leginkább csak a csapból, folyó vizet hajlandó inni, bár erről nagyjából sikerült leszoktatni.. Nemtetszésének azért ált. menetrendszerűen hajnal 3-5 között szokott (nem éppen madárfütty jellegű) hangot adni - esetleg jelzi, hogy a kerti slagot is megnyithatnánk (nem szoktak tolongani a jelentkezők).
  • ha nincs folyóvíz, akkor az asztalon hagyott félig teli vizespohár is megteszi - ezeket szépen kiborogatja, és a vizet felnyalogatja.. Aztán hogy az ember postája/újságja/laptopja/bármilyen nem vízhatlan értéke épp rossz helyen volt vagy sem, az már mellékes. Egy időben még az egyik korábbi szembeszomszéd (azóta jóbarát) Ian nyitott ablakán is rendszeresen besurrant, és kiborogatta, amit talált. Jahh, és korábban válogatás nélkül sört, kávét, vizet, whiskeyt, mindent borított - ma már csak vízre hajt. Javult (romlott?!) a szaglása.
  • ha nincs kiborítható pohár, akkor a fürdőbe besurranva a zuhanyzó emberke után a kabin kövét nyalogatva iszik (sőt, láttam már a wc-ből is inni). Mindezt persze úgy, hogy a tálkájában friss víz van. 
  • az egyik felső szemfoga idős kora áldozatául esett, így néha elég vicces fejet vág
  • szeret 'hanyattkázni', szerintem főleg figyelemfelkeltés gyanánt 
  • mosakodásának egyik jellegzetes eleme a "spread eagle", azaz a sasmadár szárnyához hasonlatosan széttárt combokkal, ülve történő gatyamosás. Íme: 
    nadrágmosás

hanyattka

Egyébként oknyomozással arra a következtetésre jutottam, hogy a fiatal korában megélt (elszenvedett?) életkörülmények (3 v. 4 fiú lakótárs 'szerető gondoskodása') vezethettek a pohárborogató személyiségzavarhoz - konkrétan szerintem heti egyszer adhattak neki vizet.. Nem csoda, ha drasztikus eszközökhöz folyamodott.

Nevének eredete pedig a fiúk nagyszerű humorához köthető: a 'pet' ugye kisállatot jelent, a 'peeve' pedig bosszankodást/idegeskedést. 'Pet Peeve' összetétel pedig magyarul valami olyasmit, mikor valakinek van valami apró, idegesítő szokása (pl kattogtatja a tollát, mindig előrenyomul a sorban, vagy középen nyomja a fogkrémestubust). Tehát ha valaki megkérdezi, mi a te 'pet peeve'-ed (ergo téged mi idegesít?), csak rá kell mutatni a macsekra.. Végülis a fent leírtak tekintetében elég találóra sikeredett az elnevezés.

Jahh, és a frissen szerzett fehér karosszékem (Portland gyönyörei, az emberek a megunt holmikat "elvihető" felirattal kirakják az utcára - így tettem szert erre a gyakorlatilag hibátlan és kényelmes darabra is) - kb. kettőt fordultam, és Peeve már birtokba vette, sőtmitöbb, megvetően nézett rám hogy most mit rinyálok, majd idővel találok egy másikat magamnak is. Na persze.....

De azért imádnivaló.. mint mindegyik.. és az otthoniak is hiányoznak.
őfelsége



Monday, September 8, 2014

Ahol a nap lement-e?

Ahogy az előző post végén is említettem, érkezésem után kb 1 héttel már el is hagytuk a várost nyugati irányban, az óceánpartig meg sem állva.. (na jó, de mert vettünk kenyeret az egyik útszéli kis pékségnél.. ezek amúgy alig ismerik a rendesen kisült, egészben megvásárolható kenyeret a pékségből, majdnem mindenhol csak csomagolt szeletelt kenyeret lehet kapni, igaz, abból is van extra minőség, na de akkor is.. Jó magyar ember maga akarná megszegni a kenyerét, nemde?!... )

Nahh, de mint említettem volt augusztus eleje-közepére aranyhalastul megkaptuk használatra a nevezett házat, amíg Noah és családja a keleti parton nagymamázott. A városka neve Depoe Bay, nevezetessége, hogy itt található a világ legkisebb kikötője (szerintem kb 8-10 csónak fér el benne), illetve, hogy a 'városközpont'-tal szemben levő öbölben sokszor pihengetnek a bálnák, így a lakosság egy részének a halászat mellet a turisták számára szervezett bálnamegfigyelések jelentik a fő bevételi forrást. A jónépet egyszerűen kiviszik valamilyen vízijárművön a nyílt vízre ceteket lesni. 
A sziklától jobbra - az a kis izé a bálna orra

Amúgy a partról is látni őket, pontosabban a vízcsóvát, amit ugye kilégzéskor kilövellnek, mi is láttuk, sőt, az egyik nap egy kisebb jószág bekeveredett egy másik öbölbe, és talán az apály miatt kicsit ottragadt, nem tudom, mindenesetre vagy fél óráig néztük, ahogy egy szikla körül köröz és fel-felbukkan.


A bejárat
De visszatérve: a városka valóban nem nagy, de cserébe jó nagy területen fekszik, félig-meddig összenőve a szomszéd városokkal (kb. mint Új- és Szabadkígyós :D). A ház maga eszméletlen jó volt, nem a parton, hanem a 'főút' túloldalán fekszik, gyakorlatilag egy kisebb dombon, a hátsó kert pedig természetvédelmi terület határán fekszik - ergo egy komplett fenyőerdő terül el mögötte.

Az épület gyakorlatilag egy szintes, legalábbis ez az aktívan használt rész, illetve a dolgozó/gyerekek 'nappalija'/játszószoba felett van egy galéria, ami vendégszobaként funkcionál. Persze van egy hatalmas alagsor is, de az jelenleg még nincs kiépítve - gondolom amíg félig a banké a pecó, addig valószínűleg nem is lesz.. A tanárok itt sincsenek túlfizetve.


Konyha - étkező
Nappali
A konyha - nappali - étkező gyakorlatilag egyben van, a bejárattól jobbra van 2 háló és 2 fürdő (a szülők hálószobájához jár egy komplett fürdő, plusz a gyerekeknek is van egy, a folyosóról nyíló).


Csigalépcső a vendégszobához
 A galérián, a vendégszobához is jár egy mini mosdó, de a legjobb rész a konyha mellett szerintem a hatalmas hátsó terasz. Mivel a ház a domboldalba épült, a bejárati ajtó a 'földszinten' van, de a nappali-konyhát átszelve és a teraszra kilépve az már lábakon áll, gyönyörű kilátással a környező hegyekre. Rengeteg madár él itt, úgyhogy van madáretető meg speciális magkeverék, amivel mindenféle jószágot ide lehet vonzani. Hihetetlenül kellemes úgy kávézgatni reggel, hogy mindenféle madárkák váltják egymást az etetőnél.. Meg tudnám szokni.. Jahh, és kolibrik is voltak - nekik sajna nem volt telepítve speciális etető, viszont a kertben levő virágokat előszeretettel támadták, úgy láttunk jópárat.
A terasz egy része - madáretetővel


Vendégágy










Kolibri
Blue jay - szerintem még fióka, annyira gyapjas

Szóval ez a kis kellemes ház lett a rezidenciánk erre a pár napra. Az időjárás persze elég változékony itt, nagyon függ az óceántól - ennek ellenére számomra elég meglepő volt, hogy mennyivel hűvösebb volt, mint Portlandben. Míg ott kínlódtunk napközben - az amúgy elég ritka - 34 foktól, itt legalább 10 fokkal hűvösebb volt. Este eléggé megörültem, hogy Arlo autójának csomagtartójában nyár közepén rejtélyes módon még egy télikabát is felbukkant. Bár 26 fok fölé nem ment a hőmérséklet a következő napokban sem, viszont kisütött a nap - így nekiindultunk kirándulni a part mentén. 

Voltunk olyan partszakaszon, ahol már korábban is jártunk, ill. új helyeken is: az Agate Beach-en sokféle fosszíliát lehet találni, persze főleg megkövesedett kagylókat. Ezeket kiásni nem szabad, viszont az erodáló homok/löszfalból lepotyogó darabokat bárki hazaviheti. A másik, kincsvadászatra sarkalló dolog az achát , ami egyfajta ásvány (angolul 'agate' - innen kapta a nevét a hely) - állítólag főleg a téli időszakban lehet találni, gondolom amikor a rengeteg eső miatt a patakok csomó minden kimosnak a hegyekből.. Mi sajnos nem találtunk ilyesmit, csak megkövült kagylókat, dehát ez legalább egy jó indok, hogy mondjuk októberben megint lemenjünk. 
 
Láttunk szép naplementét, amit azért nehezebb elcsípni, mint az ember hinné.. Általában felhős az ég, és főleg este gyűlnek fel a horizont felett, pont ahol a nap lemegy. Az apályos parton jót rohangáltunk - Arlo sárkányt is eregetett, először életében, amúgy meg akkora szél volt, hogy a fejünket is majdnem levitte. 

Összesen csak 4 vagy 5 napot maradtunk, de ami még élmény volt, hogy véletlenül beleszaladtunk egy aukcióba. Sárkányeregetés után, vacsoralehetőség után kutatva bukkantunk rá - itt is elég népszerűek a kis mindenféle antik- és használt dolgokkal (könyvek, használati tárgyak, bútorok, hangszerek, üvegtárgyak, stb..) kereskedő kis boltok, és az egyik épp kiárulta az aktuális készletet, hogy legyen helyük a bejövő áruknak.. Hát ott aztán mindent árultak, a félig üres (vagy teli - kinek hogy, hehe) tisztítószeres flakonoktól kezdve a bőröndökön keresztül az antik bútorokig. Az aukciót vezető hapsi meg az a tipikus, pörgő nyelvű volt, mint amilyet a hasonló Discovery channel-es sorozatokban is látni :)

Végül még néhány kép:

A Depoe Bay öböl - itt műsoroznak a cetek

Bódottá' a nagy víz láttán
 




Némi giccs
Abból a mini épületből ott fent...

...készült ez a fotó.















Agate Beach-en



Yachina Bay világítótornya

Lábmosó :) (nem volt meleg)

Nem valami bizalomgerjesztő, de meglepően meleg volt az idő


Seal Rock - a fókák előszeretettel pihengetnek azokon a sziklákon