Friday, April 5, 2013

San Francisco II.

Még péntek estére, a megérkezés után volt egy kis program: Michelle vett jegyeket a Ducktales (Kacsamesék) nevű banda koncertjére. Maga a zene (http://www.youtube.com/watch?v=OOk5TiR88xs)  nem ragadott annyira magával, de azért minden szám után volt egy Ducktales - woo-hooo (az igazi kacsamesék zenéjére reflektálva) bekiabálás részünkről :P

Másnap nekikezdtünk a városnézős köröknek - bár az első utunk az öböl felé vezetett - először levillamosoztunk a partra, majd onnan a Golden Gate parkon keresztül (ahonnan persze a hidat nem lehet látni) sétáltunk vissza a városba. Ez a park a new york-i Central Park-hoz hasonlóan egy hatalmas zöldövezet a város közepén (kb. 5 km hosszú, és 1 km széles), különféle tematikus kertrészletekkel, úgymint az 'Őstörténeti kert', Rózsakert vagy Japánkert.


Az egész gyakorlatilag egy kisebb erdő, főként eukaliptusz fákkal (hiányoltam a koalákat), fenyőfákkal, meg ciprusokkal. Valahol a közepén találtunk egy istállót, a rendőrlovaknak, közvetlen mellette pedig volt egy karám, bölényekkel. Láttunk szép madarakat, kolibrit, meg az egyik tóban levő teknősszobron napozó teknősöket.

Orsinak - teknőcök


az "őskert"


 Persze az erdős részek között hatalmas mezők is vannak, ahol a népek labdáznak, grilleznek, vagy csak henyélnek (mi az utóbbit választottuk).


Mikor megéheztünk, Michelle-nek volt kiváló ötlete az ebédet illetően: csak pár utcányira a parktól volt egy kis kínai étkezde, ahol kiváló tésztagombócokat csináltak - a vegától kedve a húsoson át a levessel és húsgombóccal töltött tésztabatyuig mindenfélét.. Olyan sikeresen bekajáltunk, hogy azóta se tudok rágondolni - pedig nagyon finom volt.
Mikor már fel tudtunk kelni az asztaltól, visszaindultunk a parkba - ekkor találtunk rá az 1879-ben épült 'Conservatory'-ra, ami gyakorlatilag egy hatalmas üvegház.. Habár nem mentünk be, maga az épület szerintem gyönyörű:


Ezek után már csak hazamentünk rápihenni az estére egy kicsit.. A terv karaoke volt - először egy puccosabb bárba mentünk, amit ez egyikünk, már nem emlékszem ki, úgy írta le, mint az Addams family nappalija.. és tényleg (:  A bárnál mindenki kért egy koktélt, utána átmentünk a belső terembe, ahol az élőzenés, zongorás karaoke zajlott. Amikor beléptünk, egy srác énekelt - és én mondtam a többieknek, hogy jé, ő egy celeb, szerepelt az amerikai X-faktorban, és nem is rosszul (később kiderült, hogy a neve Jason Brock)... Persze a többieknek fogalma sem volt miről beszélek... De az első koktél után, és amikor a srác befejezte az éneklést, Michelle utánament, hogy itt egy igazi rajongója Magyarországról... És a srác tényleg visszajött vele, nagyon helyesen elcsevegtünk, és még egy közös fotó is készült, Instagramon is megtekinthető.. :D
Mivel itt elég profi énekesek voltak, átmentünk egy kevésbé puccos helyre, ahol hosszú várakozás után a többiek sorra kerültek - bár addig is jól szórakoztunk... Én, az ominózus Elefántos esetből okulva kihagytam az éneklést - majd egyszer, ha elérkezik az ideje, megint előadom a Bryan Adams - Summer of 69-t... :D

Az estét követően a másnap elég nehezen indult, mindenki elég lassan és megfontoltan mozgott.. Mikor végre elhagytuk a házat, először felmentünk Twin Peaks-re (szó szerint ikercsúcsok - ezt csak azért írom, mert tényleg két magaslat, és semmi köze a sorozathoz :), innen remek kilátás nyílt a városra:
öröm volt másnaposan autózni a szerpentinen...

Arlo, Michelle és Jblood
láttam egy fecskefarkú lepkét is..
haloványan a Golden Gate híd
a belváros
a kaliforniai pipacs, az állam 'címervirága'














 Az idővel hatalmas szerencsénk volt - már előző nap is - kellemes 20 fok, nem túl meleg, de nem is hideg, és ami a legfontosabb, nem volt köd. Ugyanis gyakran emiatt egyáltalán nem lehet látni a hidat (mint Tomiék tapasztalták...).


Miután itt kibámészkodtuk magunkat, a nap terve az volt, hogy kihasználjuk az 1 dolláros napot a Golden Gate Fields-en, azaz San Francisco lóversenypályáján.. Ehhez mondjuk keresztül kellett autózni a városon, át a Bay Bridge-en, Berkeley-be.
Pár érdekesség: a Bay Bridge egy szintén jó hosszú híd, félúton áthalad a Treasure Island-en (Kincses sziget) - bár az nem derült ki miért hívják így.. A híd karbantartása folyamatos, amit úgy oldanak meg, hogy gyakorlatilag építenek egy másik hidat, párhuzamosan a már meglevővel, majd egy hosszú hétvégén (egyszer egy évben) lezárják a hidat, és a régi helyére csúsztatják az újat.. Számomra ez az egész módszer, meg mérnöki teljesítmény felfoghatatlan, de tényleg láttuk, hogy épül az új híd.
Jah, amúgy meg egy érdekes anekdota Star Wars rajongóknak: állítólag annak idején George Lucas számtalanszor megtette ezt az utat a hídon keresztül, és az oakland-i kikötődaruk ihlették a birodalmi lépegetőket:
és tényleg hasonlítanak
Start...
Szóval a lóversenypályára 1$ volt a belépő, adtak 1$-ért sört, dobozos üdítőt, hotdogot, ill. 1 doolárért lehetett fogadni kettes és hármas befutót.. Maga a pálya gyönyörű, szépen karbantartva, virágokkal, középen egy kis tóval, szökőkúttal.. A lovak szokatlanul nyugodtak, bár az egyik, amire fogadtam (és végül messze legutolsónak futott be), majdnem hanyattvágta magát a startboxban... Amúgy összesen 4 vagy 5 futamot maradtunk - és rajtam kívül mindenki vesztett.. Én kétszer nyertem, egyszer a kb. 6 dollárt, utána meg 40 centet (a fogadott 2 dolláron felül).. Szóval nem ebből vettük a vacsorát..
ő nyert nekem 6 dollárt :)
Miután mindenünket elvesztettük a lovin, és a másnaposság ellenére eleget ettünk-ittunk az 1$-os menüből, átmentünk Berkeley-be (az autópálya másik oldalára).
Ez gyakorlatilag egy egyetemi város, Kalifornia legrégibb és legnívósabb egyeteme.. Már attól is ugrott vagy 20-at az IQ-nk, hogy az egyetem területén sétáltunk... :) (kár, hogy nem volt tartós...) Felmentünk a Sather toronyba is: ez az egyetem harangtornya, ami 1917-ben készült el, jelenleg 61 haranggal.
az egyik harang

Ezután visszaindultunk S.F-ba, megintcsak keresztül a hídon - kb azzal a félmillió lakossal együtt, akik a városon kívül töltötték a hétvégét..

 Még annyi energiánk volt, hogy elmentünk vissza a partra, és a távolból megcsodáltuk a Golden Gate hidat. Itt már annyira fáradt volt a banda, meg eléggé lehűlt és szeles lett az idő, hogy nem autóztunk tovább a hídig..

Este már csak otthon vegetáltunk, nem sok energiánk maradt semmire.. Michelle hétfőn már dolgozott, mi meg úgy voltunk vele, hogy inkább rápihenünk a másnapi gyalogos városnézésre.
Ez majd folyt. köv. a következő részben, de ide azért még beszúrok pár képet az ottani házakról - szerintem nagyon hangulatosak...


a jobboldali házban laktunk






2 comments:

  1. köszi a tekiket! a házakrol természetesen a bubájos boszorkák jutnak eszembe :DDD

    egyébként meg tök gáz h utánzol és hiressegekkel fotozkodsz. ez ciki; erted?

    ReplyDelete
  2. hátööööö.. reméltem, hogy nem lesz ennyire nyilvánvaló, de asszem lebuktam... igazából csak esz a fene, hogy neked van közös képed SP-vel, nekem meg nincs... ;)

    ReplyDelete