Túl az Óperencián: Fogadalmak II.

- folyt. köv. még az előző évről:

Ünnepek

Az ünnepek:
itt ugye ősszel sorban először a Halloween-t ünneplik, aztán Hálaadás november végén, vágül kb. 1 hónapra rá karácsony..

Arlo és a hajmaszk

Halloween-t még mindig nem annyira értem - ehhez biztos ide kell születni. Mindenesetre mindenki (gyerekek és felnőttek) beöltözött mindenfélének, este sötétedés után (ill. sok a gyerekeit féltő szülő még világosban kísérgeti őket) pedig kopogtattak a gyerekek a 'Csokit vagy csalunk' (Trick or treat) felkiáltással.. Ilyenkor ugye jóember kinyitja az ajtót, picit megijed a lurkóktól majd a kis batyujukba beleszór némi nyammognivalót.. Namármost, mi konkrétan megfeledkeztünk erről így a 2kilós kirstálycukrot leszámítva semmi édesség nem volt a házban. Ekkor jött a mentő ötlet, hogy délelőtt a városban futott körök során a pénztáraknál meg a postán felmarkolt ingyencukorkák még megvannak.. Úgyhogy ezt adtuk oda a gyerekeknek, gondolván, hogy huhh, ezt megúsztuk - amikor megint csöngettek.. Ezt intelligensen úgy oldottuk meg, hogy gyorsan lekapcsoltunk minden villanyt (úgyis indultunk el otthonról), majd kisurrantunk az oldalsó ajtón - pont amikor a család elhaladt előtte... Remélem elég sötét volt....
Egyébként meg erre a jeles alkalomra mindenki bulit szervez - kb mint otthon a farsang, úgyhogy ez is egy igen jó ürügy egy kis Miller light (Borsodi felvizezve), vagy a jó kis helyi kézműves sörök (aminek itt elég nagy hagyománya van) fogyasztására. Mi végül csak 'kocsmázni' mentünk el, mert a fiúk meg akarták nézni az esedékes kosármeccset. A tisztesség kedvéért kicsit beöltöztünk, de azért nem vittük túlzásba.

A következő a sorban a Hálaadás, ami szerintem itt nagyobb ünnep, mint a Karácsony.. Nekem úgy tűnt, mintha mindenki jobban próbálná összehozni a családot, akik pedig nem tudnak/akarnak az ország másik végébe utazni, azok barátokkal-ismerősökkel szerveznek egy közös vacsorát. Lehet hogy azért van így, mert ez ugye korábbra esik, mint a Karácsony, ilyen rövid időn belül pedig kevesen utaznak kétszer.. Mondjuk ilyen szempontból jó, hogy aki család nélkül marad is az ünnepekre, szinte biztos, hogy valamilyen társasághoz csatlakozni tud.

Végül mi is barátokhoz voltunk hivatalosak: Erika (nem én) újonnan vásárolt házába voltunk hivatalosak, neki a szülei utaztak ide. (azt csak így zárójelben: a fiatalok - vagy nem olyan fiatalok - zöme itt is leginkább csak szülői, esetleg házastársi segédlettel tudja megszerezni az első ingatlant,szintén hosszú évekig törlesztve a részleteket.. Bár való igaz, itt azért könnyebb kiköhögni a havi törlesztőt, plusz nincs svájci frank se.. És sokan egész életükben csak bérelnek.)
Úgyhogy volt habzsi-dőzsi, egészben sült pulyka, töltelék, 8féle köret meg 2 vagy 3 féle pite lezárásképp, mert az ugye még kellett. Főleg miután az előételnek/nasinak szánt sajttal/magvakkal/aszalt gyümivel degeszre kajáltuk magunkat. Persze az eszem megint elmaradt, így csak az ünnepi asztalról csináltam képet - a kajáról nem (bocs Maris)... Meg a karácsonyfáról, amit a legtöbben már ilyenkor felállítanak.

Jahh, és csináltam én is sütőtökös pitét - több forrásból megerősítve is egész jól sikerült:

Karácsony:

Peeve nem örült a karácsonyi köpenynek :)

hát ez megint csak furcsán telt - reméltem ugye hogy haza tudok utazni, de ez végül nem jött össze sajnos - így ez is kicsit rányomta a bélyegét. Arlo családja általában ha nem is pont az ünnepekre, de közvetlen utána össze szokott jönni, viszont idén ez is máshogy alakult. A középső testvérénél, Clay-nél még nincs 1 éves a második gyerek, így ők nem vállalták az utazást; Arlo szülei nemrég voltak náluk látogatóban (meg ugye nálunk is) úgyhogy ők se nagyon akartak utazni.. Mi ugye vártunk arra, hogy én végül el tudok-e utazni, emiatt nem akartunk sehova mozdulni, így végül mindenki maradt a helyén.. Úgy tűnik ez egy ilyen évvége volt - majd talán tavasszal összejön egy családegyesítés.

Ami viszont borzasztó jól esett, hogy Arlo meglepett egy IGAZI karácsonyfával.. 24-én, amíg én a családdal beszéltem Skype-on, beszempészett és feldíszített egy komplett fenyőfát - ez volt az igazi meglepi :) nagyon örültem neki. Arlo anyukája még novemberben postázott el némi karácsonyi dekorációt, szelektálva az otthoni készletet.
Amúgy itt angolszász módra 25-én reggel ünnepelnek/bontanak ajándékot, ergo 24-én minden és mindenki nyitva és dolgozik - és ugyanígy 26-án.. Nekem ez annyira furcsa volt, hogy csak ezt az 1 napot számják rá - főleg, hogy már Hálaadás másnapján indul a karácsonyi zene a boltokban, meg a remklámdömping, hogy ezt mind vedd meg.. Talán ezért tűnt úgy, hogy Hálaadás inkább a családi ünnep, míg a Karácsony a bevásárlásé... Dehát építsük a kapitalizmust, ugyehe?!

Nahh, de befejeztem - majd még jelentkezek, remélhetőleg rendeszeresebben és több beszámolnivalóval.. Addig is még pár kép a gyűjteményből, tessék lapozgatni:

buborék-foci: a teremfoci pályán kibérelhetőek ezek a felfújható csodák, és a szabályok szerint ezt viselve kell lejátszani a meccset.. Persze itt már nem anyira a gól a lényeg, hanem az ütközések - de így viccesebb is